UTAZÁS... FELFEDEZÉS... KALAND...
Közel 30 év ismeretség után, pár éves, őrültségekkel tarkított együtt motorozást követően, mikor már végleg nem fértünk a bőrünkbe, egy spontán ötlettől vezérelve elhatároztuk, hogy belevágunk... Indulunk a Budapest –Bamako Rallyn.
Mindketten tudtuk, hogy egyikünk sem ismer olyan lehetetlen helyzetet, amiből ne tudnánk valahogyan kikecmeregni. A határ a csillagos ég, úgyhogy ott a helyünk Afrikában. Később kiderült, hogy könnyebb elérni a csillagos eget, mint azt valaha is gondoltuk. Ez volt az egyetlen elérhető megmérettetés, ahol azt éreztük, hogy a teljesítőképességünk határait feszegethetjük végre. Mindketten erre vágytunk. Megkaptuk...
Csapatot alakítottunk, és 2010. márciusban, két SUZUKI V-Strommal, „DL DESERT TROOP” néven beneveztünk a 2011-es futamra.
Egész évben készültünk, érdeklődtünk, infókat gyűjtöttünk, beszereztük a tartalék alkatrészeket. Átalakítottuk, amit át kellett, próbálgattuk, teszteltük a motorjainkat, hogyan viselkednek extrém viszonyok között.
Szerencsénkre adott volt minden a sivatagi körülményekhez közelítő edzőpályához. Utánajártunk, hogy a homokban kik, milyen technikákat használnak. Milyen gumikat érdemes próbálgatni, milyen motorozástechnikai finomságokat érdemes elsajátítani. A Táborfalva-Dabas 26 000 hektáros lőtere kiváló terepekkel rendelkezik ehhez. Helyiek lévén, gyermekkorunkban -mivel mindig tiltották- sokat csavarogtunk a homokdűnék között. Ismertük a helyeket, ahol sivatagi motorosokként tetszeleghetünk önmagunk előtt. Ekkor még nem sejtettük, hogy azért az igazi Szahara egy kicsit más. Bizony, ott semmi nem játék. Ha van hozzá bátorságod, hogy lemenj az útról és bemenj a dűnék közé, megérezheted milyen parányi, milyen kicsiny tudsz lenni a természet gigantikus hatalmával szemben. Megtanulod, hogy kellő alázattal tekints mindenre, ami az Anyaföld elemi erejével néz vissza rád.
Mi sem kezeltük ezt kellő óvatossággal. Mi sem hittük, hogy rajtunk bármi is felülkerekedhet. Aztán megtanultuk egy kulcscsont, néhány borda törése és két nap keserves vergődése árán, hogy a sivatagban semmi nem babra megy.
A helyzet, ami egy kemény bukás okán keletkezett, hozott magával más bonyodalmakat is. A
sivatagban, egy olyan országban, ahol nem nagyon szeretik az európai ábrázatúakat, ahol az Al Kaida váltságdíjért szeret fehér túszokat ejteni és ahol nem működik a telefon, több, mint kalandos összetörnöd magad. Egy ilyen helyzet szokatlanul új érzéseket képes kiváltani bárkiből. Izgalmas tud lenni, amikor ott figyelsz a 40 fokos hőségben „nyakig a homokban” több száz kilométerre a várostól az összetört barátoddal és közben azon agyalsz, hogy hogyan mentheted ki magatokat és az eszközeiteket rendőrök, vagy katonák által ellenőrzött helyre. Oda, ahol esetleg már el tudsz érni egy orvost, aki szakszerűen képes ellátni és a legközelebbi kórházba szállítani a sérült barátodat. Azután gondoskodhatsz róla, hogy a megfelelő módon, a megfelelő helyre kerüljön a motor. Hát megmondom, egy ilyen helyzet elég emberpróbáló és elkeserítő tud lenni…
De hát ezért mentünk oda! Kalandot akartunk, megkaptuk…
Amikor már itthon a csontösszeforrás és lábadozás közepette összenéztünk, mindkettőnk szemében kimondatlanul is ott volt a kérdés: jövőre mi lesz? Nem beszéltünk róla, de egyikünk számára sem volt kérdéses… Annak idején elhatároztuk, hogy együtt végig csináljuk. Az esés miatt úgy tűnt nem fejezhettük be...
Ezért!
2012 Budapest-Bamako Destination Bissau
We go to attack!
"A Budapest-Bamako egy veszélyes, minimál asszisztenciás kaland és tájékozódási verseny. A B2 nem vasárnapi autózás a Pilisben vagy piknik a Városligetben. Itt nincsenek mentő helikopterek, begyűjtő teherautók, idegenvezetők, animátorok vagy tolmácsok. Mindenki a talpraesettségére, a szerencséjére és a felkészültségére számíthat. Bamakon egy dolog biztos: minden bizonytalan. De a kaland erről szól. A Bamako nagy közösségi esemény, ahol esténként a tábortűznél hozzád hasonló őrültekkel oszthatod meg a napi élményeket és a sólet konzerved."
